Allergia alatt általában az allergiás náthának nevezett betegséget értik az emberek. Valójában az allergia az immunrendszer megváltozott reakcióját jelenti. Az allergiás egyén abban különbözik az egészségestől, hogy bizonyos környezeti hatásokra allergiás ellenanyagképzéssel reagál. Ez a megváltozott immunválasz különböző betegségeket okoz: csalánkiütés, ekcéma, táplálék-allergia, allergiás nátha, asztma. A XX. század második felétől az allergiás betegségek mindegyikének előfordulási gyakorisága drámaian növekszik. A légutakat érintő allergiás nátha (vagy szénanátha) a népesség 20-30%-át, az asztma 3-15%-át érinti. A Földön jelenleg 50 millió asztmás beteg él.
Azokat az anyagokat, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki, allergéneknek nevezzük. Ezek között vannak olyanok, melyek az egész év folyamán okozhatnak tüneteket (por-atka, penészgomba, állati szőrök), mások szezonálisan jelentenek problémát. Ezek között legfontosabbak a fák, füvek, gyomok virágporszemcséi (pollenek).
Atopia: a szakirodalomban gyakran nevezik így az allergiás betegségeket.
Az élet folyamán legkorábban jelentkező atopiás megbetegedés az atopiás dermatitis. Az atopiás dermatitises gyermekek egy részénél később asztma és allergiás nátha is kialakul. Szintén fiatal csecsemőkorban jelentkezik a táplálék-allergia. Ezek között leggyakoribb a tehéntej allergia, amivel kapcsolatban igen sok tévhit kering. Sajnos nem kevés azoknak a száma, akik életük folyamán az egész allergiás utat végigjárják („atopiás menetelés”): fiatal csecsemőkorban tejallergia, majd atopiás dermatitis, később asztma és szénanátha képében manifesztálódik az allergiás hajlam. Az atopiás betegségek kialakulásában meghatározó az öröklődés. Ha mindkét szülő allergiás betegségben szenved, a születendő gyermeknek 60%-os esélye van arra, hogy 7 éves koráig nála is kialakuljon valamilyen allergiás betegség. Ha a szülőknek ugyanaz a betegsége, ez az esély 80%-ra növekedhet. Ha csak egyikük beteg, az anya atopiás betegsége nagyobb esélyt jelent. Az allergiás betegség családi halmozódása és a gyermek atopiás dermatitise együttesen a legmegbízhatóbb előrejelzése annak később asztma is kialakulhat.
A leggyakoribb allergiás (atopiás) betegség az allergiás nátha, más néven szénanátha. A szénanáthába nem lehet belehalni, de az életminőséget jelentősen lerontják a betegség tünetei. Valahányszor az allergiát okozó anyaggal találkozik a szénanáthás egyén (pollen, por-atka, állati szőr, penészgomba, stb.), jellegzetes tünetek alakulnak ki: tüsszögés, szem-orrviszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás.
Mint a grafikonon látható a pollenek közül a korán virágzó fák pollenje már február végén, márciusban megjelenik a levegőben (mogyoró, nyír), a füvek májustól augusztusig, míg a Magyarországon legnagyobb gondot jelentő parlagfű augusztustól októberig okoz tüneteket.
Az asztma és allergia közötti kapcsolat bonyolultabb: gyakran allergia az asztmás betegség alapját képező krónikus hörgőgyulladás beindítója. Ezt követően azonban az allergénnel történő találkozáson kívül más tényezők is kiválthatják az asztma tünetei: légúti vírusfertőzések, fizikai terhelés, levegőszennyezés (elsősorban a dohányfüst), időjárás-változás, lelki hatások.
Mi tehetünk?
Veleszületett hajlam esetén az allergiás betegségek kialakulását jelenleg nem tudjuk megelőzni sem diétával, sem gyógyszerrel. A kiváltó allergén lehetséges elkerülésével, környezet-rendezéssel és allergia elleni gyógyszerekkel a tünetek jelentősen enyhíthetők.
Tanácsok atka-allergiásoknak
A por atkák 0,5 mm-es rovarok, az allergén az ürülékükben található. Az apró szemcsés ürülék elporlik, és erősen kötődik a textilszálakon, innen időnként a levegőbe jut.
Ágyban, kárpitozott bútorokban, szőnyegekben, plüssjátékban laknak.
Teendő:
Tartsa a relatív páratartalmat 60% alatt, a hőmérsékletet 20 fok alatt.
Sokat szellőztessen. Lehetőség szerint minden porfogót távolítson el, a plüssállatokat ki kell mosni, vagy időnként 2 napra fagyasztóba tenni.
Portörléshez nedves ruhát kell használni.
Tanácsok pollen-allergiásoknak
Meleg, száraz, szeles napokon kerülje a kirándulást, szabadtéri sportolást.
(Vihar és rövid esőzés alatt is magas a levegő pollentartalma.)
Pollenszezonban csak este 10 és hajnali 4 óra között tartsa nyitva az ablakot.
Este mosson hajat.
Ne nyírjon füvet.
Figyelje az aktuális pollen-információkat.
Tanácsok állati szőr-allergiásoknak
Semmi esetre se vegyenek hobbi-állatot (legfeljebb ékszerteknőst).
Ne menjenek cirkuszba, tanyára, állatkereskedésbe.
Tanácsok penészgomba-allergiásoknak
Szüntesse meg a nedves helyeket a lakásban (csempe, tapéta mögött, falburkolat alatt).
Gyakran szellőztessen, ne párásítson.
Ne tartson a szobában növényeket.
Kerülje a kontaktust komposzttal, avarral, szénával.